NagyFiú a KisBaba, aki már régóta nem is Baba. Nagyon imádom, de ez már nem újdonság.

Az viszont új, hogy végre JÁR! Bizony! 2 napja önállóan elindult és nagyon élvezi. Baromi aranyos, mikor hosszabb távot tesz meg egyedül és hangosan rötyög. Ma annyira laza volt, hogy a vizesflakonjával sétált, miközben ivott. Szóval lassan, de biztosan.

Egyre többet dumál. Nyomja a saját kis halandzsanyelvén és - szerintem - viszonylag sok olyan szót is mond, amit mások is megértenek. Na megpróbálom összegezni:

Apa, Anya (és nem Aja...), nem, igen, tsüccs, lámpa, ott, pápá,  gyöngy, hoppá, ajjajj, nemá (ki tudja, mit is jelent...), baba, mama, hamm (bár ezt ritkán). Mondja, hogy mit mond a kacsa: Háp, a kutya: Vauvau, a maci: Bumbumbum, a boci: Buuuuuuuuu. Brüzik, ha autózik, utánozza a lovacskát (klattyog) és azt is, hogyan fúj a szél.

Fogakkal is jól áll, ha jól számoltam és láttam, fölül van 6, alul pedig jön a 7.

Megmutatja, hol a lába, hol a pocakja, az okos kis feje, a füle, és persze, hogy hol a lámpa. Kifújja a nóziját, ha kérem.

Próbálja felvenni a zokniját, cipőjét. No meg a bugyimat. A fejére... A sapiját is leveszi, aztán próbálja visszatenni kisebb-nagyobb sikerrel.

Labdázik. Vagy úgy, hogy dobálja maga előtt és mászik utána, vagy szimplán a háta mögé dobja :)

Nagyon édesen táncol, bármilyen zenét hall. Pár napja komolyan méltatlankodik, amíg be nem kapcsolom neki a lejátszót. Azt hiszem zenefüggő a fiam!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.