Lassan már egyre nehezebb lesz számon tartanom a hónapok számát, ráadásul számológépet is használom kell majd, mert nem lesz elég a 20 ujjam.

Most is csak az tudom mondani, amit eddig is, hogy hihetetlen, mennyire gyorsan telik az idő. Az én KicsiBabámból már IGAZI KisPasi lett.

És következzen a már megszokott beszámoló:

A kétéves tervet teljesítette, kint van mind a 16 foga. Nem kispályás, 8-ból lett röpke 2 hónap alatt ennyi, ráadásul minimális nyűgösködéssel.

Továbbra is nagyon jól eljátszik magában.... csak legyek a közelében :)

Már magabiztosan jár az édes kis csámpás lábijain.

Mostanság a legkedvesebb játéka a vonat. Hozza, mondja, hogy büüüüüü és el kell indítani, bár az utóbbi időben már Ő is tologatja a síneken.

Sokat dumál, a múltkor meg is kérdezték, hogy van-e idősebb tesója és meglepődtek, mikor mondtam, hogy nincs, viszont van egy bőbeszédű Anyja...

Szókincs: baba, Namama, Napa, Apa, Anya, labda, ké(r)em (amit mostanság rövidít em-re, bár ha már dühös, akkor kéééééeeeeemm), ami ugyanakkor a tessék is, gyí, pukk (mikor beveri a fejét), pikk (mikor a buborékokat pukkantgatja), bubi (szappanbuborék), kukk (azaz kukucs), autó, cziczi, czicc (cica), fa, ajjajjj, hó, tsüccs, ebú (elbújt), ott, baba (banán), eggggy, nyammnyamm (ami a hami), hoppá, aúúúúú, inni, kuku (kölesgolyó v. kukac), bobo (bohóc), hajrá, góóóóól (amihez még mutogat is),  időnként igen, és természetesen NEM. Az utóbbi időben a két leggyakoribb szava a kéem és a NEM. Na ez már nagyon tisztán megy.

Utánozza az állat- és egyéb hangokat, mint pl. Iaaaúúúúúú (macska), Vauvau, Bummmbummm (maci), búúúúúú, hápháp, klattyog, mikor a pacira mutatok. Mondja, hogy kukukuuuuuu (kakas).

Ha meghallja, hogy szirénázik egy autó, ő is utánozza, bár nem azt mondja, hogy nííínóóóó, hanem vmi egészen egyéni hangokat ad ki, vmi olyasmit, hogy nyangnyangnyang.

Megmutatja a testrészeit, az okos kis fejét, a nóziját, a szemét, a száját, a nyelvét, a fülét, a cicijét, a pocakját, a köldökét, a kukiját, a combját, a lábát, a talpát és a kezét.

Eteti a KisVakondját, itat bármit, bárkit, aki a közelében van. Legutóbb egy babát, amit a tévében látott.

Minden nap, reggel 9 körül van egy babás műsor, amit mindig izgatottan vár. Ilyenkor belecsücsül az ölembe és együtt nézzük. Miután vége, megy is a dolgára.

Már nem csak lépeget jobbra és balra tánc közben, hanem forog is és persze a kezével is kalimpál.

Vízfüggő. Ha mondom, hogy megyünk fürdeni, már rohan a fürdőszoba felé és veri az ajtót. Állandóan a fejét kell locsolnom, bár az elmúlt pár napban ezt egyedül is megoldja, éppenhogy a vezényszót nem mondja.

Ha valamit szeretne, odajön hozzám, felkéretőzik és mutatja, hova menjek. Na persze előfordul, hogy még neki sincs lövése sem, mit is szeretne...

Ha szeretné, hogy bekapcsoljam a zenét, megfogja a kezem és odateszi a malacra.

Ha nem akarja, hogy szgépezzek, simán elveszi a kezem.

Egyre jobban kimutatja az érzelmeit. Időnként odajön hozzám, átöleli a lábam, vagy a hátamnak dől 1-2 mp-re, én meg persze elolvadok.

A múltkor kértem, hogy adjon egy bibimre puszit. Odajött és adott.

Ügyesen vezeti a labdát, bár remélem, nem focista lesz.

A formabedobós játékokat nem szereti, egyszerűen nincs hozzá türelme. Van egy csigája, aminek inkább kinyitja a tetejét és úgy teszi bele a cuccosokat, ne kelljen vele szórakozni.

Igazi könyvmoly! Nem csak olvassa, ragyogóan rágja is a könyveket.... Ha nem is mondja, de elég sokmindent felismer már, megmutogat.

Ha kérem, vigye az asztalra a poharát, odaviszi.

Ha kérem, hogy ne csinálja, nem csinálja.

Ha kérem, mutassa meg, hogy szereti Anyát, odajön, átölel és a fejét a vállamra hajtja.

Ha kérem, tegye vissza oda azt a valamit, amit elhozott, leszedett, visszaviszi, visszateszi.

Ha kérem, hogy jöjjön ide, nem jön....

Ha nem megy a zene, botrány van. Csak még arra kéne rájönnöm, mit is jelent a "MA", bár a Zuram szerint: "Most Azonnal"-t.

Hihetetlen huncut, a szeme sem áll jól.

Ugyan még nincs másfél éves sem, a hisztis időszak elkezdődött. Nem semmi a Pasi, a földhöz koccantja a fejét, vagy ha a kezemben van, totál kifeszíti, kifordítja magát. Mondhatnám, hogy teljesen kifordul önmagából. Ilyenkor mit teszek? Ha itthon csinálja, szimplán leteszem a földre és közlöm vele, hogy szóljon, ha befejezte, vagy esetleg elkezdek nevetni. Ilyenkor rámnéz és Ő is velem nevet. Ja! és persze könnyekkel együtt megy a dolog, hogy tutira hiteles legyen. Azon kívül, hogy ilyenkor időnként fel akarom tenni egy aukciós oldalra, imádom.

Végül egy mai fotó:

Na és egy csütörtöki:

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.