Szitu

2010.04.29. 15:10

Két lány - akik valaha barátnők voltak - összefutott egy áruháznál. Az egyiknek a gyerkőce kórházban van ("Egyik", azaz "E") - ez hosszú történet -, a másik épp a sajátját próbálja becserkészni. Elkezdenek beszélgetni. A gyerkőcös ("Másik", azaz "M") érdeklődik a beteg állapota felől, aztán lelkesen kéri E-t, mutassa meg, mekkora már a pocakja a kistesóval. Mindenféle lelkesedés nélkül megmutatja, és ennyi. Abszolút semmit nem mesél, hogy éli meg a második várandósságát - bár neki inkább terhesség -, max. annyit panaszkodik, hogy ugyanúgy lent van, akárcsak Egyeske, úgyhogy ismét nyomja a hólyagját.

Közben M mutatta a gyerkőcének, aki addig a kezével a szájában nyúlkált, mert jön a foga, hogy nézze meg, hol a baba, de azzal a lendülettel vissza is rántotta, mikor E teljesen felháborodva mondja, hogy "jajjjjj nehogymár ide gyere"! M igencsak meglepődött, úgyhogy E kicsit enyhítve a durvaságán, félig viccesen közli, hogy nincs ehhez hozzászokva, mert a sajáta soha nem vette a kezét a szájába. Na ja...

A bejegyzés trackback címe:

https://lusthie.blog.hu/api/trackback/id/tr651962089

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Matazeqi 2010.04.29. 21:50:26

Az idők változnak... az "E"-mberek is...

Lusthie 2010.05.01. 11:45:02

@Matazeqi: Vagy jobban megismerjük őket.

Matazeqi 2010.05.01. 14:30:12

Na igen... Ilyen szösszenet régidőkben nem igazán volt, de ez a (meglehetősen tudat alatti, ám de ösztönös) reakció megmutatja, milyen emberek is vagyunk igazándiból...
süti beállítások módosítása