Bizony, az! Egyszer már írtam hasonló bejegyzést, de ma ismét megerősített abban a Kisfiam, hogy ő egy IGAZI HŐS! Igen, így nagybetűkkel.

Már régóta be akartam adatni a kullancs elleni oltást neki és magamnak is, de vmiért mindig odáig húztam, hogy lejárt a recept, de a múlt héten dokitól dokiig jártunk, így sikerült mindent beszerezni, azaz feliratni egy halom gyogyit, egyebeket. Én már múlt pénteken megszurattam magam, de Benedekkel csak ma mentünk el. Kicsit kalandosra sikeredett a dolog, mert tegnap, mikor a Zuram hazahozta a szurikat - magának is -, betettem a hűtőbe egy polcra, Ő viszont áttette az ajtóba, amivel nem lett volna gond, ha rendesen be is csukja. Szóval egész éjszaka 20 centire nyitva volt a hűtő. Persze reggel, mikor észrevettem, konkrétan őrjöngtem, mivel baromira nem voltak olcsók a szurik. Az már egy mellékes, hogy pénteken az enyém több, mint 5.000 Ft volt, a Zuramé meg csak 3eFt körül, mert máshol vettük. Emiatt sem voltam boldog, de a nyitott hűtő látványa már eléggé kiborított. Miután lenyugodtam, felmértem a helyzetet. A vaj nem olvadt meg, ill. az ajtóban lévő tejnek sem lett semmi baja, úgyhogy némi parával ugyan, de úgy döntöttem, beadatom a szurit Benedeknek. Természetesen a Dokinéninek is elmondtam, mi a helyzet, és ő is azt mondta, hogy szerinte sem lett baja a cuccnak, ráadásul 2-8 fok között kell tárolni, így megkapta. Persze a szuri után jó fél órával még felhívtam a Dokinénit, aki azt mondta, ha bármi gond lett volna, azonnal jelentkezik. Kispasimat egész nap megfigyeltem, de semmi különös nem történt szerencsére. Tudom, hazárdíroztam, de nem éreztem még melegnek sem a fecskendőt és az is eléggé meggyőzött, hogy a tejjel sem volt semmi gond, ami ugyanott volt. 

Na és a lényeg. Míg a Dokinéni előkészült, Kicsifiam egyfolytában a szuriját kérte. Aztán lefektettük, én a fejénél voltam, a kezeit fogtam, közben mondtam, azaz mondtuk, mi fog történni. Mikor Dokinéni belészúrta a tűt, rögtön görbült a szája, de mire igazán elkeseredett volna, már kész is volt, egy könnycseppet sem potyogtatott. Mindannyian dícsértük, mennyire ügyes volt, nekem meg dagadt a mellem, annyira büszke voltam rá. Dokinéni is nagyon boldog volt, mondta, hogy csak dícsérjük, megérdemli! Kapott is két matricát és egy kis pingvint, amit boldogan hozott haza az én kis HŐSÖM.

A bejegyzés trackback címe:

Trackbackek, pingbackek:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.