Azt hiszem, ma nagyon kiszúrtam magammal.

Imádom a tejet, de a vesém miatt nem szabad sokat innom, mert a kálcium oxalát igencsak nem szereti.

De nem is ez a lényeg.

Ebéd után valami nasira vágytam és volt nemtartós tej a melóhelyemen a hűtőben, amit még a múlt héten vettem. Gondoltam, tökéletesen megfelel, ha megmelegítem és rakok bele egy kis mézet.

Jól gondoltam, tökéletes is volt - tejnemszeretők! ne nézzetek ennyire undorodva, nem olyan rossz az! :-) -. Pontosabban addig a percig, míg baromi álmos nem lettem. Nagyon durva tud lenni, mikor nemhogy a szemed nem bírod nyitva tartani a monitor előtt, de már a fejed nyakadon való tartása is komoly nehézséget okoz. Így jártam.

Én balga! Most kezdem csak megérteni, hogy gyerekként nemcsak szöveg volt, hogy lefekvés előtt meleg cukros tejet kell inni, mert akkor a gyerkőc nyugodtabban alszik. Mit ne mondjak, simán le tudnék dőlni alukálni.... De azért ez elég gáz, ha az ember épp a munkahelyén dől le. Vagy ki. Vagy mi van?

Ígyhát, hogy ébren tudjak maradni, kénytelen voltam benyomni egy nagyadag tejeskávét. Ez nálam már azért is nagy szó, mert szinte sohasem iszom koffeint, de hát valamit valamiért.

Tanulság: Érdemes kivárni az estét, legalább nyugodtan fogsz aludni.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.