Mint már írtam, a múlt héten volt a névnapom, amit az előtte lévő 7végén ünnepeltünk a családommal.

Öcsém - szokásához híven - ismét megkérdezte, hogy mit szeretnék ajándékba. Ezzel nincs is gond, mégse vegyen hülyeséget, ha már nincs fantáziája. Hozzáteszem, én tényleg bárminek tudok örülni, jobban is szeretem, ha nem kérdeznek rá, mit szeretnék.

Mivel ugyi mostanság igencsak visszakúszott - vagy úszott? - az életembe az úszás, gondoltam, ezzel kapcsolatban adok neki 5letet. Az első az volt, hogy szeretnék egy úszódresszt, esetleg ebbe adjanak bele manit.  Ekkor 1ébként éppen az Árkádban lévő Hervisben voltam, és totál beleszerettem egy adidas papucsba, aminek lukacsos az alja, így tényleg kifejezetten úszóknak, azaz uszodai használatra van kitalálva. Volt is a méretemben, de nem vettem meg, csak bediktáltam Öcsémnek a papucs paramétereit, mivel ő is támogatta az 5letet, hogy ezt kapjam tőlük. Sőt még hozzá is tette, hogy ez nekik is jobb, mintha a fürdőruciba adnának bele. Én is úgy gondoltam, hogy azért ajándékot kapni csak jobb, mint egy borítékot.

Na persze! Aztán jött a meglepi, mivel az ajándékozásnál kaptam egy marcipán szellemet - amit mellesleg imádok! -... Meg egy dumát, hogy sehol sem kaptak olyan papucsot, pedig még adidas boltban is nézték. Azóta több Hervisben is jártam, persze mindenhol volt.

Ma van Öcsém 30. szülinapja. Felhívtam, felköszöntöttem és közöltem vele, hogy hagyja a fenébe a papucsot, mert megvettem már. Mondta, hogy ok, de kérdésére, hogy "akkor mit szeretnél?", közöltem vele, hogy a manit utalja át.

Na még nem kaptam meg. Biztos sok a dolga.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.