Szombat reggel, 8-1/4 9 körül eldőlt, hogy nem lesz több inszemináció.

Akkor, abban a pillanatban nem is bántam, hiszen, ha jobban belegondolok, a ciklus eleje is elég pocsék volt. Már akkor is megfordult a fejemben, hogy van-e egyáltalán értelme a szuriknak. Aztán úgy döntöttem, hogy miért ne? Szuri volt otthon, ill. amit vettem, az is cafeteriás-egészségpénztáros cuccos, azaz mondhatnánk, hogy ingyé volt. Ráadásul most volt az első hónap - pedig már ez volt a 8. stimu! -, hogy egyedül szúrtam magam. Belegondolok, nem is volt olyan gáz, még a végén élveztem is :-).

Azért estére kiborult a bili. Az uh után ugyi suliba mentem, ahol jó fél órát néztem a babákat pancsizni, mivel volt még egy csomó időm, majd suli közben megint átszaladtam, hogy lefotózzam a barátnőméket szintén pancsi közben. Hát nem édes?

Rá kellett jönnöm, hogy mazochista vagyok :-). Édes volt a Zuram, mert mondta, hogy ne legyek szomorú, mire befejezem a sulit, nekünk is lesz babánk. És igaza van! LESZ!

A lényeg, hogy ezennel befejeződtek az inszemek. A következő lépés a lombik lesz. Úgy érzem, most már fel vagyok rá készülve. Sőt! várom! És sikerülni fog! És pár hónap múlva, csak röhögünk az egészen!

A bejegyzés trackback címe:

Trackbackek, pingbackek:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.