Gondoltam egyet, hogy kihasználom a helyzetet és elvitetem magam a Zurammal a védőnőkhöz. A neten utánanéztem a címnek, de megdöbbenve tapasztaltam, hogy az utca neve már nem az, mint aminek kéne lennie. Mind1, a lényeg, hogy megtaláltam. Aztán jött az első pofára esés. Ki volt írva az ajtóra, hogy ma betegség miatt nem lesz rendelés. Hurrá :-(.

Még jó, hogy volt annyi eszem, hogy mikor a címnek néztem utána, lementettem a telefonomra az elérhetőségüket. Szóval felhívtam az adott számot. Egy nagyon kedves nő vette fel, aki utánanézett, hogy melyik védőnőhöz tartozom. Ezt eddig is tudtam, mivel a szomszédasszony-barátnőm már megadta a nő elérhetőségét. A Kedves Nő elmondta, hogy az én védőnőm hétfőnként van, és csak ő állíthatja ki a kiskönyvet :-(. Totál csőd. Megadta a nőci elérhetőségét, így fel is hívtam.

Én kis naiv gondoltam, hogy már jövő hétfőn mehetek is, az pikkpakk itt van, simán kibírom. Erre közli velem a védőnő, hogy hétfőnként van 8-tól 10-ig, és már így is fél 11-ig lesz, így csak a köv. hétfőn tud fogadni. Totál összetörtem, már azt hittem, hogy végre a kezemben lehet a kiskönyvem. Miért ilyen döcögős??? Fel is hívtam a Zuram, aki közölte, hogy majd Ő csinál nekem kiskönyvet, úgysem ez számít, hanem ami, azaz aki a pocakban van. Igaza van, úgyhogy gyorsan jobb kedvem is lett :-)

Ma meg megyek anyuval - aki 9 és fél 10 között ígérte magát, de 10 előtt tuti nem fog ideérni - varrónőhöz, mert szülinapomra szeretne nekem kismamigatyót csináltatni, én meg persze nem fogok nem-et mondtani :-). Tegnap 1ébként beszereztem két 3/4-es nacit is, mert már ott tartok, hogy szoknyán kívül mást nem tudok hordani. Most is próbálkoztam egy már kinőtt, azaz kifogyott nacimmal, de nyom és kényelmetlen egy idő után. Ez van. Nőjjön csak az a pocó, az új ruciknak meg úgyis mindig tudok örülni :-).
Ma még elintézem a házidokit, hogy vmi sikerélményem is legyen, aztán uccu neki tanulás.