Élet, erő, egészség. Ahogy már gyerekkorunkban is tanultuk. Bár nem tudom, hogy ez a mostani tejekre is igaz-e...

Mit szeret általában az ember gyermeke? Amit nem szabad. Nah így vagyok én is a tejjel. No és a spenóttal, sóskával, narancslével. Mindennel, amiben magas a kálcium. Miért nem szabad? Mert a vesém nagyon nem szereti. Gyerekkoromban vesemedence gyulladásom, vesevérzésem volt, és talán a mai napig is időnként előfordul kalcium oxalát a vizeletemben. Hát ezért kell vigyáznom. Mégis piszkosul imádom! Sőt! Volt időszak, hogy szinte minden nap megittam 1-1 liter tejet. És persze melyik a legjobb? A - viszonylag - friss, 2.8%-os. Ami aztán végképp nem jó. Viszont ennek van a legjobb íze.

A jómúltkor a cégemnél volt allergia vizsgálat és bár már többször is voltam ilyenen, azért gondoltam, hogy kihasználom az alkalmat. Szokásosan bekarcolták a kezem, felrakták a "szereket", oszt várni kellett. Sok újat nem tudtak mondani, max. megerősítettek abban, hogy továbbra is pollen allergiám van, ráadásul nem is akármilyen. És ezt már érzem is, hiszen július van, kezdődik a szezon. No de nem ez a lényeg! A nőci, ahogy elkezdte letörölgetni a karomról a cuccost, jegyzetelt, hogy mire allergizáltam be. Nem keveset kellett dolgoznia, mert a 11-ből 5-re simán beindult az alkarom. Tojásra szerencsre nem vagyok érzékeny, viszont a nő engem kérdezett az egyik duzzanatnál, hogy az mi? Én meg néztem rá bután, hogy honnan a fenéből tudhatnám, hiszen ő rakta rám?! Aztán ő is hasonlóan nézett, mert kiderült, hogy a tej volt az. Totál meglepődtem, mert bár azt éreztem az utóbbi időben, hogy ha iszom, vagy tejfölös, tejszínes hamit eszem, akkor utána rohanás van a klóra, mégis váratlanul ért a dolog. Mióta babás vagyok, azóta meg konkrétan begörcsöl a belem, de legalább már tudom, hogy mitől. Ez azért is gáz, mert ugyi a babónak is kellene a kalcium. Eddig dokibácsim nem mondta, hogy szedjek, aminek nagyon örülök, mert az tuti kikészítene. No mind1, így jártam.

1ébként a családban van még egy ilyen defektes, konkrétan az Öcsém, akinél pár éve derült ki, hogy tejcukor érzékeny. Hurrá! Neki aztán szinte semmit sem szabad ennie, max. akkor, ha beveszi a gyogyiját, de ugyi abból sem szabad túl sokat. Én meg küzdök az inzulinommal. Azért jól elvagyunk, nem? :-)))))

A lényeg, hogy eléggé irigylem azokat, akik mértéktelenül ihatják a tejet. Időnként persze én is elcsábulok, de azért vigyázok magamra, mert utána igencsak szarul tudok lenni. Lehet, hogy át kéne térni a laktózmentes löttyre? Iható az egyáltalán? Nah majd kipróbálom.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.