Kapcsolattréning - harmadik rész
2008.09.03. 15:54
És egyben az utolsó is, bár ez tulképpen egy relax, ami két részből állt.
Tehát a harmadik rész. Itt azért örültem, hogy olvastam a Lelki köldökzsinór c. könyvet, ill. hogy elvégeztem az agykontrollt is, mert sokat segített. No és a Kiffiam is.
Ebben a szakaszban el kellett képzelnem a méhemet. Először kívülről, majd belülről. Aztán én voltam a méhem. Érdekes, mert nem véresnek, nagyon pirosnak, hanem kellemes, rózsaszínes, szivacsszerűnek éreztem. Elmondtam, mit érzek, érzékelek belül és körülötte is. Úgy éreztem, hogy kívülről csontos, de nem merev, tud nőni, tágulni. És nagyon kedves. Aztán bele kellett mennem, és egyszercsak megjelent a Kiffiam. Hihetetlen volt! Először csak távolról láttam, de aztán elkapta a kezem és behúzott magához. Ekkor én elég nagy voltam, ő viszont nagyon picike, de rohangált össze-vissza, mindent meg akart mutatni és tökre örült, hogy ott vagyok vele. A méhem közepén egy játszótér volt. A hintán kívül más nem rajzolódott ki rendesen, de azt nagyonis élesen láttam. Érdekes, hogy a hinta már másodszorra tért vissza. Benedek elmondta, hogy ott szokta ringatni a fenekét, mikor én is hintázom vele, és hogy nagyon imádja.
Ezután a méhem jobb alja felé mentünk, ahol megmutatta, hogy itt szokott aludni, ide szokta befúrni a fejecskéjét és kicsit rosszallóan megjegyezte, hogy nem szereti, mikor szűkebb ruhát veszek fel, mert akkor nyomom őt. Ekkor még mindig nagyon pici volt, de egyszercsak azt éreztem, láttam, hogy megnőtt akkorára, amekkora most, én viszont kiléptem a méhemből. A lány kérte, hogy ismét térjünk vissza rá, de most a szülést fogom megbeszélni vele.
Nah itt érdekes volt, amit tapasztaltam. Benedek eddig ezerrel nyomult, hihetetlen, mennyit mocorgott a pocakomban, éreztem, hogy nagyonis jól érzi magát. Viszont ekkor egyszercsak nem mozdult és vhogy az volt az érzésem, hogy 1szerűen nem érti, hogy most mi van, miért nem vele foglalkozom. Aztán kiderült, hogy a tréninget vezető csajszi elfelejtett szólni, hogy búcsúzzak el a kiffiamtól, mert most a méhemmel kell kicsit foglalkoznom, de utána ismét fogunk beszélgetni, sőt a segítsgét is kérjük majd. Miután ezt megtettem, szépen elhelyezkedett és már nem volt szomorú.
Szóval jött az utolsó rész, amikor konkrétan a szülésről volt szó. Először magam elé képzeltem a méhemet, ami megmutatta, hogy fog összehúzódni a szülésnél, persze most csak finoman, de megnyugtatott, hogy majd segít, ill. Benedeket is meg fogja kérni, hogy segítsen 1üttműködni. Ezután a méhszájammal beszélgettem, ami igencsak vicces hangulatban volt, folyamatosan poénkodott, de aztán ő is megnyugtatott, hogy segíteni fog, ha eljön az ideje. A méhszájam után a hüvelyemre tértünk át, ami szintén vicceskedett. Vele azt beszéltem meg, hogy ha eljön az idő, akkor szépen, rugalmasan fog tágulni. Furi volt, de konkrétan egy éppen felfújás alatt lévő gumibelsőnek láttam. Itt már a Kisfiam is segített, és totálisan jó hangulatban megmutatták, hogy fog majd lezajlani a dolog. Benedek elkezdte kidugni a fejét, komoly mosolygások közepette furta át. Az arcocskája lefelé, a pici feje hátsó része pedig felfelé volt, és ami meglepett, hogy a fejecskéjének a hátsó részét ugyanolyan búbosnak láttam, mint az enyém. És természetesen sötét haja volt. Konkrétan azt már nem láttam, hogy kibújik, csak érzékeltem, hogy miután átfúrta a pici fejét, pikk-pakk kicsúszott. Aztán a pocakomra rakták. Iszonyatosan jó érzés volt érezni a kis testét, ráadásul meglepő módon egyáltalán nem sírt. Aztán rákapott a cicire, majd el is aludt. Közben kibújt a méhlepény is, ő is vidáman, aztán becsomagolták Benedeket és elvitték.
Ezután meg kellett köszönnöm annak, aki fontos nekem, legyen az Isten, a Zuram vagy bárki, hogy átélhettem ezt az eseményt, ráadásul olyannak, mint amilyen volt. És ezzel vége is volt az utolsó relaxnak. Az egészben az is furi volt, hogy fájdalmat egyáltalán nem éreztem, ráadásul még vigyorogtunk is ezerrel. Szóval nagyon élveztem az egész szülést, no és persze magát a tréninget is. Örülök, hogy el tudtam menni és ha minden jól megy, talán még szeptemberben is eljutok még egyszer. Jó lenne.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Niki- picurAnyu 2008.09.03. 18:01:43
szilvi 2008.09.04. 11:01:26
Boglárka · http://www.piciangyalkam.blogspot.com 2008.09.04. 14:52:15
Huh, esküszöm még a szülésért is irigyellek, annyira pozitív élmény nekem! :D
Lusthie 2008.09.04. 15:46:54
Boglárka: nagyon remélem, hogy nekem is pozitív lesz!
Beso · http://kitti-szonja.blog.hu 2008.09.06. 13:47:41