A Hetedik
2009.05.15. 22:26
No nem a thrillerről van szó és nem is a 7 törpéről vagy a gonoszokról, szimplán csak hónapok számáról. Bizony, KicsiFiú már 7 hónapos NagyFiú. Eszméletlen, hogy telik az idő. 7 hónapos volt pocakban, mikor fotók készültek rólam, rólunk, és egy kis szerencsének köszönhetően, épp ma ismét kamera elé kerültünk mindketten. Még nem láttam, hogy sikerültek a képek, de hamarosan sztem a jobbakat meg fogom kapni. Kíváncsian várom.
Na és a már megszokott összefoglaló:
- fordított Nyuszink van, kibújt a jobb alsó fogacskája. Ugyan még csak félig, de már egyre dögösebb ezzel az eggyel is
- forog hasról hátra, hátról hasra, ha éppen olyan kedve van, viszont helyette:
- ezerrel jár a lába vízben és szárazon is, már szinte szabályosan lábtempózik. A nagy kérdés csak az, meddig tolerálják a szomszédok, mert az ütemes dübörgéstől a fejük fog szétmenni, a vízben tempózástól pedig el fognak ázni :)
- kúszik és nyomja fel a popsiját, bár leginkább az ágyában, úgyhogy nem egyszer kell visszahúznom, ne kenődjön fel az ágy végére
- dumál, már komoly kerek mondatokat gügyög
- nemhogy felismeri Apáját, de a mai volt a harmadk reggel, mikor nemtetszését nyilvánította ki, amikor Apa kilépett az ajtón és elment dolgozni
- megtalálta a lábait, édesen fordul oldalra, az egyikkel a szájában
- egyre tudatosabban csinál dolgokat: van egy kutyuja, ami mozgatásra hol ugat, hol zenél, hol csahol. Benedek rájött, hogy tudja "szóra" bírni Kiflikutyut. Eleinte még finoman bánt szegény állatkával, mert szimplán csak mozgatta, de később egyszerűbb volt neki, ha püfölte, majd a legjobb megoldásnak az tűnt, ha rugdossa. És ma lepődtem meg a legjobban, mikor a habtapiján igencsak méltatlankodott. Sőt! Egyenesen dühös volt, én meg nem tudtam, hogy mi történt. Aztán rájöttem. Szegény kutyu nem volt bekapcsolva, Benedek pedig nagyon nem tolerálta, hogy hiába rázza, püföli, nem szólal meg. Bezzeg, miután bekapcsoltam, már béke volt :)
- lényegesen kevesebbet alszik, mint régebben, ami talán annak is köszönhető, hogy viszonylag sokat mászkálok vele, úgyhogy ha végre az ágyában tud aludni, akkor totál kidől
- kedvenc játékainak visítva tud örülni, mikor odaadom neki
- és még mindig fejek. Azaz fejtem, mert a mai nappal befejeztem eme tevékenységemet. Egyszerűen már nincs értelme, mivel ez a harmadik nap, hogy a pohárkát szinte csak összemaszatolom. Ez van. Tudni kell abbahagyni. És akárhogy nézzük, a vágyam teljesült, hiszen 6 hónapos, sőt! 7 hónapos koráig minden nap kapott valamennyi tejet, ráadásul még a fagyasztóban is van némi tartalék.
- jópár hete csak reggel és este eszik tápszert, a közbülső három étkezést már teljesen kiváltotta, azaz tízóraira és uzsira gyümit, ebédre pedig főzeléket eszik és nagyon élvezi, szépen hamizik.
- már második hete a szobájában alszik, minden döccenő nélkül /kivéve ma, mert éjszakára "átloptam". Na jó! a Zuram engedélyével :)/
- ma, ébredés után, mikor bejelentkezett, hogy "Anya! felébredtem!:
IMÁDOM!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
