Szerencsére még csak hónap, de ha ilyen gyorsan múlik az idő, hamarosan Benedek 16. szülinapját fogjuk ünnepelni.

Mi változott az elmúlt 1 hónap alatt?

A műtéten ugye túl, a varratok is lassan kiesnek. Még pár hét és végre úszni is tudunk menni.

Kicsifiú már nemcsak hogy jár, de egyre többet fut, engem meg a szívbaj kerülget, mert mikor nagyon fáradt, sokat esik.

Kb. 1 hete nem dumál annyit, mint eddig, azaz a saját kis nyelvén nyomja, de az "igazi" szavakkal most kicsit leállt.

A pár napig tartó érzékenységi időszakon is túl vagyunk, bár továbbra is Anyázik, de legalább a jókedve visszajött.

Nagyon édes, mert egyre jobban kimutatja a szeretetét. Egyre többet ad puszit, ha mondom, hogy mutasd meg, hogy szereted Anyát/Apát, odajön, odabújik és mondja, hogy Anya/Apa.

Már nemcsak integet, de mondja is, hogy pápá.

A kajálásában elég nagy változás történt. Már reggel is alig eszik tápszert, ha 150-et lehúz, már boldog vagyok. Se tejitalt, se semmiféle tejes dolgot nem iszik meg, de legalább túrót, joghurtot és sajtot eszik. Mostanág már kenyeret sem hajlandó enni, max. sajtot és sonkát és esetleg kukut (buláta). Viszont gyümit és normális ebédet nyomatja rendesen, úgyhogy elfogyni tutira nem fog. Azért remélem, hogy nem rám ütött, mert állítólag nekem könyörögni kellett, hogy egyek valamit.

Legjobb játék: a laptopom egere, amit vagy a nyakába akaszt, vagy szimplán csak fogja a végét és úgy húz.

Hihetetlen NagyFiú már és egyre ügyesebb. 7végén tök jót sétáltunk édeshármasban, kézenfogva, mint egy Igazi Család. Büszke vagyok a 2 pasimra!

A FiatalÚr:

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.