Múlt hétfő
2010.05.03. 15:03
Anno sosem szerettem ezt a napot, viszont mióta itthon vagyok, az egyik kedvencem lett, mivel a sűrű 7végék után megint kisajátíthatom a Kisfiamat.
Pár hete a Zuram reggel angolra jár, így nagyon korán lelép itthonról, ráadásul elég későn is jön haza, úgyhogy nem nagyon találkozik a KicsiFiával. 1 héttel ezelőtt is korán ment, Benedek fel sem ébredt. Általában ezen a napon itthon szoktunk lenni, ki sem dugjuk az orrunkat, de mivel szép idő volt, Benedekkel pedig nem lehetett bírni, mert mindent a szájába vett, gondoltam, kimegyünk sétálni.
Általában szeretem a növényeket, de itthon már iszonyat sokféle van, szóval a nemszeretemeket nem sajnálom, ha kimúlnak. Ilyen többek között a mikulásvirág is. Szép-szép, de nem itthon. Anno véletlenül ki is nyírtam kettőt - bár nem bántam... -, pedig tényleg nem akartam. Kb. két éve kaptam egyet épp emiatt a Takinéninktől, de már nagyon elegem volt belőle, gondoltam, hátha ez is tönkre fog menni. Nem így lett :(. Két hete örömmel láttam, hogy betetvesedett a növény. Fogtam, kitettem a teraszra, hátha... Aztán csütörtök reggel visszahoztam. Azon kívül, hogy néhány levele lehullott, még mindig élt, amitől nem voltam túl boldog.
Szóval hétfőn még mindig találtam 1-2 kósza levelet abban a szobában, ahol a növényt tartottam, úgyhogy fogtam és kidobtam a kukába. Igen ám, de az én kis kíváncsi KisFiam belemászott a kukába és gondolta, mindenképp meg kell kóstolnia azt a fincsi levelet, amit talált. Totál ideges lettem, mikor megláttam, mit rág és nagyon rossz előérzetem támadt, úgyhogy azonnal néztem a neten mi is ez a kóró. Naná, hogy MINDENE mérgező! Király! Hívtam azonnal a Dokinénit, aki felhívta a kórházat, úgyhogy a körülményekhez képest gyorsan be is jutottunk.
A körülmények:
1. Mivel nincs autóm, meg kellett várnom a Zuram, míg hazaér, mert valszeg a mentő sem lett volna gyorsabb.
2. Olvastam, hogy a nagyobbakat meg kell hánytatni, a kicsiket viszont nem szabad, de addig nincs baj, míg nem hánynak maguktól. Aggódtam nagyon, de az azért megnyugtatott, hogy Benedek nem hányt.
Az egész történet negyed 12-kor történt, mi pedig már 3/4 1 körül bent voltunk a kórházban. Ott a nagyon szimpi dokibácsinak megmutattam a levéldarabot, aztán megvizsgálta Benedek pocakját, megnézte a torkát, meghallgatta a tüdejét, de mást nem csinált. Azt mondta, hogy ha baj van, akkor 3-4 órán belül hányna. Megetethettem, aztán vártunk. Elég jól viselte a várakozást, mert mászkálhatott, játszottunk vele, úgyhogy nagyon nem unatkozott. 3-kor jöhettünk el. Szerencsére nem hányt, így nem kellett semmit sem csinálni. Az volt a mákunk, hogy a levél már száraz volt. Persze a kóró azonnal a kukában végezte, és nem az itthoniban.
A bosszantó az egészben az, hogy minden növényem el van barikádozva, épp az ilyen balesetek kiküszöbölése miatt, erre tessék :(.
Azért Benedek jól csinálta. Csak kibulizta, hogy találkozzon Apájával...
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
sylblog 2010.05.04. 11:47:51
Lusthie 2010.05.04. 16:30:23
essz · http://bubukedves.blog.hu 2010.05.04. 23:06:40
nagyon ijesztőek tudnak lenni az ilyen sztorik..
bubu a növényeket nem eszi, viszont mostanság szándékos rosszalkodásba fog néha és pénzt szopogat..