Benedek már kb. 5. hete betegeskedik. 1 hete azt hittem, hogy végre túlvagyunk a dolgon, de múlt 7végén elmentünk Győrújbarátra a barátainkhoz, ahol 3 kispasi van, és mivel az egyiknek folyt az orra, már sejtettem, hogy vasárnapra a KicsiFiam is el fogja kapni. Sajnos be is jött, vasárnap este már köhögött. Hétfőn elmentünk a Dokinénihez, aki azt mondta, hogy semmi extra, itassak vele köptetőt. Na ez baromira nem ment, merthogy már eleve utálja, ha a vize izesítve van. Mivel nagyon köhögött, este mellette aludtam. Azaz szerettem volna, hogy velem szundizzon, de éjszaka bekéretőzött az ágyába. Szerdán végül együtt aludtunk, mert addigra a nózija is beindult.

Csütörtök délelőtt 38.8 volt a láza, estére pedig 39.0. Kapott kúpot - még germicidet, mert az volt otthon -, és néhány köhögést leszámítva, elég jól aludt. Persze másnap telefonáltam a Dokinéninek, hogy mi újság, aki mondta, hogy mivel nagyon magas volt a láza, szeretné látni. Bementünk, Benedek pedig megint hozta a formáját, akárcsak hétfőn. Végig dumált, bohóckodott a Dokinéninek, és miután megnézte a torkát, közölte vele, hogy "mégmég!" :).

Nagyon piros a torka, de már nem köhög annyira, mint a hét elején. A nózija is jobb, de nem az igazi. Viszont amint elkezd kicsit folyni, rögtön szól, hogy "gyogyi", úgyhogy menni kell kiszívni.

Pénteken elég jól aludt, viszont hajnali 1-kor felébredt. Nem voltam túl boldog, mivel elég korán kellett szombaton kelnem, a Zuram bulizott, no és az elmúlt napokban sem aludtam túl sokat, de hát mégsicsak a beteg KisFiam az első. Ki kellett vennem az ágyából, Ő meg csak mutogatott kifelé és mondogatta, hogy "odaoda".  Kész voltam, mikor 10 perc után se jutottunk előrébb. Persze már Benedek is dühös volt, főleg, miután átpelusoztam, úgyhogy elkezdett sírni. Aztán kinyögte, hogy "nyami", így AnyaRabszolga, oldalán a KisBeteggel elment hamit csinálni. A kis Diktátor be is vágott 210 ml tejitalt, majd már teli pocakkal, édesdeden visszaaludt. /1ébként viszonylag jól evett és ivott is végig/

Dokinénivel úgy beszéltük meg, hogy szombaton kora délután felhívom, mi a helyzet., mert ha ma is lázas, akkor holnap el kell kezdeni az antibiotikumot. Szerencsére már nem volt se napközben, se este láza, így talán megússzuk a gyogyit.

1ébként ma láthatóan sokkal jobban volt, mert délután, mikor hazamentem, csak annyit láttam, hogy le-föl rohangál. Kicsit hisztizett is, de leginkább rosszalkodott. Fogta a szívószálat, amit odaadtam neki, játszott vele, aztán ledobta a földre és jól megtaposta. Ugyanez lett a sorsa a mágneses rajzolójának is. Aztán mindenáron matatni akart a tálalószekrényben. Természetesen többször rászóltam, hogy ne. Figyelmeztettem, hogy be fogja csípni a kezét, ne csinálja. Persze be is csípte, de utána megint próbálkozott. Ismét szóltam. Erre fogta a babáját és annak a kezével próbálta kinyitni az ajtót.

Ha egy magasabb láznak ez az utóhatása, akkor méginkább nem szeretném, hogy valaha is beteg legyen...

A bejegyzés trackback címe:

https://lusthie.blog.hu/api/trackback/id/tr172059442

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

essz · http://bubukedves.blog.hu 2010.06.13. 22:42:56

a stodal szirup jó köptető és bubu kifejezetten szereti, sőt követeli :)
jó, hogy nem szedett semmi antibiot, egy vírusra nem is értem minek.
örülök, h jól van és csak a dühe maradt meg..

Lusthie 2010.06.16. 20:24:50

@essz: köszi! szerencsére az is enyhült már. Vírusra nem is ad a Dokinő.
Bizony, jó a stodal, csak éppen B sugárban hány tőle, mert édes :((((
Ti jól vagytok???
süti beállítások módosítása