Bizony, nem kicsit öregszem, még számomra is hihetetlen.

TUgye tegnap, azaz május 22-én volt az a bizonyos szülinapom, ami meglepő módon, akárcsak a 30., pofáncsapott. Akkor még a legrosszabb az volt, hogy nem volt gyermekem, bár már férjnél voltam, boldog kapcsolatban éltem. Mi történt a mostaninál? Talán nem kellett volna analizálnom az elmúlt időszakomat, akkor nem borultam volna ki ennyire.

Szóval totális depi kerített hatalmába. Írtam már, hogy sokminden történt az elmúlt, lassan 4 évben. Meghalt Anyu, majd elhagytam a férjem, egy újabb boldogság reményében. Mondanám, hogy a lila köd szállt meg, de inkább a remény. Aztán jött a többszöri pofáraesés is. Ugye ami nem öl meg, az megerősít, kivéve a medve, mert az megölt. Én már rohadt erős vagyok, sőt! Az elmúlt 1-2 hétben nem kicsit változott a felfogásom. Anno totál elítéltem az öngyilkosokat, manapság viszont nagyonis megértem őket. Iszonyat nehéz a kilátástalanságon, a tehetetlenségen túltennie magát az embernek.

A múlt hétvégét úgy terveztem, hogy nem fogok dolgozni, ünnepelek a gyermekemmel és a párommal. Aztán Gyermekemet elkérte az apja, mivel 21-én volt az esküvője. Mondanám, hogy ezen már túlvagyok, de nem. És a vicc, hogy nem az bánt, hogy ő boldog, hanem az, hogy velem nem tudott az lenni, nálam nem változtatot. Persze, saját hibájából tanul az ember, de ezt nem lehetett volna mondjuk 2010-ben, amikor szóltam, hogy gáz van? Mindegy, bízom benne, már csak a gyermekem miatt is, hogy ez a házassága sokkal jobb lesz, mint az előző.

Anno, a 30. szülinapomon annyit mondtam a férjemnek, hogy nem szeretnék meglepibulit, felhajtást. Annyira komolyan vette, hogy még tortát sem kaptam :(. Ez persze szarul esett, de pótolta.

A tegnapi, 42. szülinapomon is kicsit hasonló volt a helyzet. Előző nap mondtam a páromnak, hogy ne adja oda a meglepit, mert csak holnap lesz a napja, ráadásul este 8 előtt 5 perccel születtem. Na ebből pedig az lett, hogy ébredésnél nem köszöntött fel, bár kaptam reggelit, ahogy máskor is. Majd összeszedtük magunkat és elmentünk itthonról. Ja! szóval nem akartam a hétvégén dolgozni, mivel úgy tudtam, gyerekes hétvége lesz. Aztán ugye mégsem, vagy legalábbis félig mégis, mert a párom nem tudta elcserélni a hétvégéjét, mert a gyerekkel esküvőre mennek a 28-iki hétvégén. Király! még jó, hogy mindkét napra bevállaltam, hogy dolgozom, így végképp nem volt lelkiismeretfurdalásom. Szombaton két anyuka nagyon aranyos volt, mert az óra végén felköszöntöttek. Jólesett :).

Vasárnap sokan voltak, de élveztem a "melót", ráadásul bírom a kollé ganőt is, akivel aznap voltam. Szóval a reggel után kicsit jobb lett. Meló után úgy volt, hogy kimegyünk Öcsémékhez, hogy elvigyek neki még jónéhány babacuccot (etetőszéket, járókát, mellszívót, stb.), de végül megkértem, hogy tegye már meg, hogy bejön az Örsre, ne kelljen már kibenzineznem. Írt, hogy nem tud jönni. Pipa voltam, aztán délután, mikor már átszerveztem a napom, közölte, hogy kifizette volna a benyát. Fasza, akkor már késő volt, úgyhogy visszacuccoltam. A csomitartóm ismét fullon. Király.

Mivel már elég késő volt, beültem a Burger Kingbe és jól meghívtam magam egy tortilla menüre. Szuper szülinapi ebéd... Közben néztem a fb-n a fotókat. Bevallom, már vártam, mikor tesznek fel az exemék az esküvőről fényképeket. Boldognak látszott, ez jó. Viszont én már kevésbé, mikor a csoportképen azt láttam, hogy a Kisfiam vadidegen emberek előtt mosolyog. Miért nem az uncsitesói mellett, a nagyszülei, keresztszülei előtt állt? Ez nem tetszett, nagyon nem :(.

Viszont a pozitív, hogy még reggel küldött az exem szülinapi sms-t.

Negatív: nem hívtak fel, hogy legalább a gyermekem felköszönthetett volna :(.

Szombaton ugye, miután úgy volt, hogy gyerekmentes lesz a hétvégénk, buliztunk volna. Lepasszolhattuk volna a lízingeltet, de annyira nem volt kedvem az éjszakázáshoz, mert másnap negyed 7-kor kellett kellnem. Nem baj, majd ma!

Meló és ebéd után a Camponában találkoztam a párommal és a lízingelt kölökkel. Még mindig nem voltam túl jól, eléggé összezuhantam a BurgerKing után, de végül összeszedtem magam. Mondjuk az is nagyban hozzásegített, hogy a Vogele küldött nekem szülinapi 2.500 Ft-os kupont, így megleptem magam két blúzzal, amiért összesen 1400 Ft-ot fizettem. Majd muszáj volt egy fekete szoknyát is vennem a C&A-ban :) Na jó! az sem volt drága, csak 1700 Ft. Ennyit szerintem megérdemeltem. Szóval kezdtem kicsit jobban lenni. Még bevásároltunk, benyomtam egy fagyit és hazahúztunk.

Tehát mindkét napban volt nem kevés pozitív és negatív dolog is. Természetesen a mai nap is kissé kaotikus, de ez addig tuti így lesz, míg totál be nem rendezkedem a lakásban. Egyszer a dobozoknak, kupacoknak is vége lesz.

Ma pedig bulira fel! :)

Boldog szülinapot nekem :)

Megjegyzés 2016. 07.03.

Nem volt buli, mivel kiderült, hogy a gyermekem már hétfőtől velem van. A legnagyobb ciki, hogy a suliból írt az edzője, hogy B nagyon vár... Életemben nem hagytam még ott a gyereket se az oviban, se a suliban. Szerencsére 5 perc múlva már ott is voltam, így nem volt ideje nagyon kétségbeesni...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.