Bevallom, nagyon úri nő vagyok, mivel már évek óta takarítónéni jár hozzánk. Szerencsémre elég ritkán kell megtapasztalnom, hogy milyen baromi nehéz tisztán tartani egy lakást. Régen is ki tudtam purcanni, bár akkor még csak 46 négyzetméterről volt szó, igaz, hetente, max. kéthetente. Nem is értem az olyan embereket, akik lenézik a fizikai munkát végzőket. És itt természetesen nemcsak a takarítókra gondolok.

De nem erről akartam írni. Szóval ma takarítottunk. Most pedig iszonyatosan fájnak a forgóim, a derekam. Totál kész vagyok, pedig nem is nagytakarítást csináltunk, "csak" pakolásztunk, porszívóztunk, felmostunk, kitakarítottam a fürdőszobát és a vécét. Nem volt egyszerű, pedig a Zuram porszívózott. Az mondjuk egy másik dolog, hogy már 3. napja szortíroztam az iratokat, újságokat - kb. 2 nagyobb szemeteszsákot sikerült telenyomatnom -, ill. rendberaktam a többszáz dvd filmet, amik eddig ömlesztve voltak. Hihetetlen, mennyi papír és más felesleges dolog tud összegyűlni. Úgy érzem, lassan a 84 nm-es lakás is kicsi lesz, pedig két szobánk konkrétan még üres.

Ti milyen gyakran rendezgetitek a számlákat? Hol és meddig tároljátok őket? Mit csináltok a rokonoktól, barátoktól, ismerősöktől kapott bigyókkal? Megtartjátok, elajándékozzátok, vagy egyszerűen kidobjátok őket?

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.