3 hete
2008.11.05. 16:43
Visszagondolok, hogy 3 hete ilyenkor Benedek már jó 1 órája pislogott idekint! Annyira hihetetlen. Az meg végképp, hogy pocakom volt. Baromira misztikusnak tűnik, hogy szültem, mintha nem is velem történt volna. Érdekes viszont, hogy az meg totál természetes, hogy a Kiffiam itt van velünk. És imádjuk. Anno nem hittem volna, hogy tényleg gyorsan el tudja felejteni az ember az elmúlt évek nehézségeit, fájdalmait, mégis így van. Sajnos van 1-2-3 barátnőm, akik még nem élhetik át ezt a fantasztikus dolgot, mint az Anyaság, de nagyon bízom benne, hogy mostmár hamarosan hozzájuk is beköltözik 1, esetleg két kicsi Csoda.
Csajok! Kívánom nektek, hogy saját "bőrötökön" mielőbb megtapasztalhassátok, egy nap milyen sok pelus is fogy :-)))). Veletek vagyok, de ezt úgyis tudjátok!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Niki- picurAnyu 2008.11.05. 19:33:19
szilvi 2008.11.05. 22:54:32
Amúgy mondtam már, hogy borzasztóan helyes kispasi? Mert az! :-)
Lusthie 2008.11.06. 11:31:19
Még nem :-) de nem is mondom meg neki, mert elbízza magát, ok? :-)))
PandaDorka · http://www.pandababa.freeblog.hu 2008.11.06. 12:41:33
Lusthie 2008.11.06. 13:02:13
megnyugodtam, h nemcsak én érzek így. Bár magát a szülést én nem szenvedésként éltem meg szerencsére. Jó buli volt :-)
PandaDorka · http://www.pandababa.freeblog.hu 2008.11.07. 13:52:44
Nem a szülésre gondoltam szenvedés alatt, azt én se annak éltem meg, pedig 15 óra volt, hanem a sikertelen hónapokra.