Kirekesztve

2009.03.25. 22:43

Nemcsak gyerekként, de felnőttként is rossz érzés az, mikor tartozol valahova, egy közösségbe, egy társaságba, aztán ez a kapcsolat egyszercsak megszűnik, mert már nem fogadnak szívesen.

Az szintén pocsék, hogy tudod, egy szimpla félreértésen múlt az egész.

A legrosszabb viszont az, mikor olyan ember támad le a legjobban, akinek annak idején, mikor épp ő volt hasonló helyzetben, mint te, sokat segítettél, hogy ama bizonyos társaság visszafogadja. És persze ez sikerült is. Te pedig bebuktad, ráadásul épp azt fordítja ellened, amivel segíteni próbáltál.

Rossz, mikor még a vita után bocsánatot kérsz, de senki sem foglalkozik veled, te vagy a mumus.

Rossz, mikor próbálsz újra kezdeményezni, de téged már nem keresnek.

Rossz, mikor ráeszmélsz, hogy végleg kiközösítettek, már egyáltalán nem érdekled őket.

Aztán rájössz, hogy talán jobb is így, talán igazán sosem tartoztál közéjük.

Túl fogsz rajta lépni, mert vannak barátaid, akik akkor is szeretnek, elfogadnak, ha nincs jó napod és nem kell mindig azon görcsölnöd, nehogy véletlenül egy hanglejtéssel, egy szóval megbántsd a másikat, mert elfogadnak olyannak, amilyen vagy.

Elviselik, ha nincs kedved jópofizni, ha épp nincs kedved velük beszélgetni, de tudják, ha baj van, bármikor kereshetnek, és ha tudsz, segítesz, és te akkor sem fogod őket lerázni, ha épp neked sincs jó napod.

Nem haragszanak rád, ha nem tudsz elmenni 1-1 találkozóra, mert más dolgod van, vagy egyszerűen nincs kedved hozzá.

Lehet, hogy nem keresitek egymást naponta. Sőt még hetente sem, de ha újra beszéltek, ott tudjátok folytatni, ahol abbahagytátok, és te sem haragszol emiatt rájuk.

Az ilyen emberek azok, akik miatt nem érzed magad szürke kisegérnek, tudod, hogy fontos vagy nekik. Természetesen a családodon kívül. És ez nagyon jó.

A bejegyzés trackback címe:

https://lusthie.blog.hu/api/trackback/id/tr881025217

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Lillencs 2009.03.26. 22:14:17

„Ha tudsz egy szóval úgy fordítani a dolgon, hogy megvilágosodjék a kérdés, akkor mért ködösítesz? Ha tudsz egy mosollyal más arcára mosolyt csalni, akkor mért pártolod a mogorvaságot? Ha tudsz egy kézmozdulattal másokon segíteni, mért tartod karjaidat béna lustaságban? Ha tudsz szeretni, mért várod el, hogy előbb mások szeressenek?”

bogi_es_kira · http://www.piciangyalkam.blogspot.com 2009.03.28. 10:12:13

nem hiszed el, de pont erről beszélgettem tegnap az egyik legjobb barátnőmmel. hogy mitől más ő, mint a többiek... :)

Lusthie 2009.03.28. 17:59:22

@bogi_es_kira: és mitől más? :) jóvan, ez csak költői kérdés volt :)

Niki- picurAnyu 2009.03.29. 10:25:57

Rengeteg dolgot tudnék ezzel a bejegyzéssel kapcsolatban írni, de inkább bele sem megyek. :) A lényeg, majdnem 1 éve én is írhattam volna ugyanezeket a sorokat. :)

Lusthie 2009.03.29. 17:45:51

@picurAnyu: akkor tudod, miről írtam :)

Panda és Dóra 2009.03.29. 19:54:58

Én is tudnék írni, de helyette csak megerősítelek az utlosó soraidban...

persze 2009.03.29. 21:24:18

áhh ne törődj semmivel, egyél zsömlét kiflivel.. de tényleg én pl. teljesen megértelek, és melletted állok teljes derékbőséggel :)! puszsz

Lusthie 2009.03.30. 14:24:17

@Panda és Dóra: köszi! :)))

@persze: na ezé (is) imádlak!
süti beállítások módosítása