Kissé időzavarban vagyok, úgyhogy ma eszméltem rá, hogy már febr. 17. van, így majdnem elmaradt a szokásos összegzés. Mondjuk sok újat nem is nagyon tudok írni, de azért uccu neki!

Csámpás. Nem is kicsit. Mikor már stabilan járt, elvittem egy konduktorhoz, akitől az első kérdésem az volt, hogy ez örökölhető-e, mire kapásból rávágta, hogy nem. Mikor elmeséltem, hogy Apum, öcsém, húgom én is az vagyok, már elgondolkodott a dolgon és azt mondta, hogy jaaaa! akkor igen! Király. Szóval már kb. fél éve igyekszem elmenni az ortopédiára, de valami mindig közbejön, most viszont már inkább megvárom a tavaszt, mert a múltkor, mikor bőrgyógyászatra vittem Benedeket a Heim Pál kórházba, két nap múlva beteg lett, mivel a gégészet mellett volt.

Egyfolytában dumál. Nagyon édes, mindent kommentál és ha jó a kedve, tényleg egyfolytában beszél.

Énekel. Most már egyre többször előfordul, hogy reggelente, mikor ébredezik, énekel, aztán napközben is :).

Hiszti: továbbra is van, de elég jól el lehet terelni a figyelmét. Viszont, ha épp a kellős közepén van, akkor jobb nem hozzászólni, mert csak még jobban felhúzza magát. Ha ezen a ponton már túlvan, akkor nagyon könnyen meg lehet nyugtatni.

Séta: elég sokat sétál, motorozik, a babakocsit csak hosszú távon használjuk.

Kaja: mióta beteg volt, visszaszokott az üvegesekre, aminek akkor örültem, most viszont már nem annyira. Ha megkérdezem, mit szeretne ebédre, a válasz szinte mindig ugyanaz: kumpit, halacskát, husit. Sajnos eléggé válogatós, nem is tudom, kire ütött...

Iszonyatosan akaratos, de hogy ezt kitől örökölhette....? ...

Hihetetlenül illedelmes. Mindenkinek köszön, mindent megköszön, állandóan segíteni akar, amit általában hagyok is, vagy próbálok neki olyan feladatot adni, amit egyedül tud elvégezni.

Szerepjáték. A múltkor a fórumon olvastam, hogy miket csinálnak a gyerkőcök és elgondolkodtam, hogy Benedek vajon mit is csinál. Locsol. Azaz folyamatosan tüzet olt, merthogy ő a tűzoltó. Ilyenkor felveszi Kisvakond sapiját, ráül az autójára, fog egy darab madzagot és megy locsolni.

Mostanság nagyon anyás lett, azaz konkrétan a betegsége (hányós-fosós vírus) óta. Egyszerűen még azt sem engedi Apájának, hogy átöltöztesse, kicserélje a pelusát, vagy feladja rá a kabátját. Nem mondom, hogy utálom, hogy ennyire ragaszkodik hozzám, de azért bizonyos szempontokból jobb lenne, ha másnak is hagyná magát. Szóval továbbra sem unatkozunk :)

Munka közben:

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Csigamami 2011.02.18. 14:14:04

:o) Vééégre,hogy írsz :o) ÉÉÉdes ez a gyerek :o) Kár, hogy videót sosem hozol :o)

Válasz erre 

Lusthie 2011.02.27. 11:00:53

@Csigamami: :)) köszi! lassan összeszedem magam és nemcsak írni fogok, hanem olvasni is. Idő kérdése :)
Sajna nem tudok videót feltenni :(((

Válasz erre 

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet.

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet. Nem moderálom a kommentet. Kimoderálom a kommentező összes kommentjét.

A kommentezőt nem tiltom ki. A kommentezőt kitiltom egy napra. A kommentezőt kitiltom egy hétre. A kommentezőt kitiltom egy hónapra. A kommentezőt kitiltom örökre.

Megjegyzés: