Sokadik napjaim itthon

2008.02.13. 22:27

Mit ne mondjak, nagyon élvezem az itthonlétet! De tényleg! Iszonyat sokat pihizek, ehhez képest kevesebbet főzök, amit már szinte hónapok óta nem csináltam - merthogy egyáltalán nem főztem már régóta... -, locsolgatom Kiskutyut - no nem azért, hogy megnőjjön -, mert másképpen nem hagyja abba a vakaródzást, gyöngyözök, tanulok, tévézek. Röviden így telnek a napjaim. És nagyon bírom!

Holnap megyek le a szomszédasszonyomhoz, hogy ebédeljünk együtt, mert hozzánk meg jön Takinéni. Nem szeretek láb alatt lenni, no meg ő sem hiszem, hogy bírja, ha itt vagyok végig. Addig is dumálunk a lányzóval.

Mit főztem? Tegnap kivettem a fagyiból egy adag húsfélét, amiről kiderült, hogy nem fasírt, hanem töltelék. Hááááát kisütve nem volt a legjobb, így a kukában végezte. Viszont meglett a fasírt is, amit ma megsütöttem, szóval lesz holnapra hamink és még a Zuramnak is jut belőle. Próbáltam, hogy rendelek itthonra is kaját, de egyszerűen nem találtam olyat, amit szívesen ennék. Még jó, hogy van még 1-2 dolog a fagyiban :-).

Csináltam egy tojáskrémet is, aminek hallatán kedvenc nlc-s topikomon is kedvet kaptak a csajok hozzá. A kezdeti nehézségek ellenére végülis tök jó lett, csakhogy kellett még + 3 tojást főznöm hozzá, mert elsóztam. Ez nálam már azért is furi, mert alapból szinte alig sózunk bármit. A lényeg, hogy fincsi lett, estére össze is érett. Hmmmm... De jó is lesz reggelire!

A bejegyzés trackback címe:

https://lusthie.blog.hu/api/trackback/id/tr33338355

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása