Ma reggel végre eljutottam a házidokihoz. Ez azért is volt már időszerű, mert el kellett hoznom a táppénzes papírjaimat, be kellett szereznem néhány beutalót - terheléses vércukorra és vizeletvizsgálatra -, no meg irattam fel gyogyit is.

Nagy mákom volt, mert otthon sikerült elcs...nem az időt, így a tervezett 3/4 8 helyett negyed 9-re értem a rendelőbe. Hogy miért volt mákom? Mert kb. 2 perce ültem le, amikor megjelent a doki. 1 pasi volt csak előttem, így elég gyorsan be is jutottam. Szerencsére anno sikerült olyan háziorvost találnom, akinél nem igazán szoktak sokan lenni, bár nem biztos, hogy tudni szeretném, miért. Végülis, amire nekem kell, azt megkapom tőle. Fú, de félreérthető mondat sikeredett... Mind1, a lényeg, hogy eddig nem volt vele gond, ráadásul az asszisztense is totálisan normális, rendes. Anno többször is előfordult, hogy egyszerűen csak odatelefonáltam és simán felvettek táppénzre, utána meg elég volt, ha a Zuram ment a papírért. Szóval korrekt.

Mivel volt még egy kis időm, mert ráértem 9-kor indulni a dilidokihoz, és az asszisztensnek is beszélgethetnékje volt, hát csevegtünk egyet. Ugyi nem árt velük jóba lenni, bármi lehet. Hogy én milyen kis dög vagyok! De nincs igazam?
Elég jól elpletyiztünk az élet nagy dolgairól, még a doki is néha ki-ki szaladgált. Mikor meséltem, hogy megvan a babauszi vizsgám, poénkodott, hogy akkor majd őt is megtaníthatom, de aztán felvilágosítottam, hogy ha minden jól megy és meglesz az úszóoktatóim is, akkor 0-tól 99 éves korig oktathatok :-).

No és a lényeg, hogy elpletyizték, azt hallották, akarnak építeni kis városunkban egy sportkomlexumot, uszodával. Bevallom, mikor anno kitaláltam a sulit, éppen ez járt a fejemben, azaz hátha egyszer végre valaki ráveszi magát és pénztárcáját, hogy belevágja a fejszéjét egy ilyen beruházásba. Szerintem simán megérné, hiszen nagyon sok kisgyerekes család él itt. Azt nem sikerült megtudom, hogy a beruházás magán vagy önkormányzati lenne-e, de ha marad a jó kis polgármesterünk, akkor inkább utóbbira tippelek, max. magánbefektetők segítségével. Na és persze amiatt is bízom a dologban, hogy talán még munkám is lenne, méghozzá olyan, amit igazán szeretek.
Na majd meglátjuk, a remény hal meg utoljára! Mindenesetre hasznos volt a csevegés és még az Örsre is időben odaértem.